Amikor elcsendesülsz, már nem menekülsz tovább. 

Nem hajtasz, nem keresel, nem akarsz megoldani, értelmezni, megváltoztatni semmit.

Csak te maradsz — mindazzal, ami megjelenik benned.

És ha ezzel szembenézel, ott kezdődik a valódi szabadság.

 

 

Útitársként melletted - egyéni folyamat

 

Nyitva áll az ajtó a kalandoroknak

 

Tudod, miért vagy itt?

Lehet, hogy valami régóta foglalkoztat? Lehet, hogy csak azt érzed, hogy valami nincs rendben, de még nem tudod megfogalmazni, mi az? Lehet, hogy belefáradtál a folyamatos keresésbe, a könyvekbe, az újabb és újabb önismereti módszerekbe? Vagy saját magadba? (Velem ez gyakran megesik) De lehet teljesen tisztában vagy vele mit keresel, vagy azt hiszed? :) Lehet az életed egy nagyon nehéz szakaszában vagy?

Mindenesetre igazi kalandor lehetsz. Lehet, hogy csak egy útitársra van szükséged.

 


Biztonságos tér, ahol ledobálhatjuk a szerepeket

 

Ebben a folyamatban nem újabb technikákat vagy csodamódszereket fogunk tanulni. Inkább létrehozunk egy teret, ahol egy kicsit megállhatunk, és figyelmet adhatunk annak, ami éppen történik.

Van, amikor mély lelki témákba merülünk el, van, amikor filozofálunk az életről. Van, amikor sokat beszélünk, és van, amikor inkább csendben maradunk.

Nem kell megfelelned. Nem kell jól lenned. És nem kell valamilyen elképzelt jobb önmagaddá válnod. Abbó­l indulunk, ami éppen jelen van.

Alappilléreim:

  • Feltétel nélküli figyelem — ahol nem kell álarcot viselned.
  • Természetes elcsendesedés — ahol a belső zaj elcsitul.
  • Finomhangolás — ahol észreveheted azt is, ami eddig halk maradt.
  • Közvetlen tapasztalás — ahol nem kell mindent megértened ahhoz, hogy megtapasztald.

Nem merev keretben találkozunk, hanem valódi emberi kapcsolódásban.Ez nem gyors út. Nem siettetlek, nem húzlak. Mindenki más csomagot cipel, mindenki más tempóban és máshogy bontja ki, majd teszi le.

 


Hogyan haladunk együtt?

 

Útitárs vagyok. Hallgatok és kísérek. Időnként kérdésekkel koppintok.

A beszélgetés mellett a meditáció is része lehet az alkalmaknak. Bár a meditáció szóval van egy kis bajom. Annyi minden rakódott már rá, hogy sokaknak valami nyugodt, gondolatmentes állapotot, relaxációt vagy éppen valami magasabb tudatállapotot jelent.

Én inkább éberséggyakorlatnak hívom.

Egyszerűen csak figyeljük, mi van bennünk. Nem azt, aminek lennie kellene. Azt, ami éppen van.

Az alkalmakon meditációs matracon és párnán, a földön ülünk egymással szemben. Köztünk egy kis asztal, rajta tea. Elsőre ez valakinek talán túl direkt. De ez rendben van. Földön vagyunk, földelünk, egy szinten.

Zeusz (a border colliem) pedig a maga csendes módján kísér bennünket.

A szemléletemről itt olvashatsz bővebben.

 

Nem kész válaszokat keresünk

Az elme szeret történeteket gyártani önmagáról. Arról, hogy ki vagyok, milyen vagyok, milyennek kellene lennem, és miért vagyok olyan, amilyen.

Ezeket nem feltétlenül kell megfejteni. Inkább észrevesszük őket.

Kérdésekkel és megakasztásokkal néha ott lassítunk, ahol az elme már automatikusan továbbmenne. Nem azért, hogy valamit gyorsan megértsünk vagy megváltoztassunk, hanem hogy láthatóbbá váljon, ami történik.

Először énmegismerés, utána önmegismerés.

 


Milyen hosszú a folyamat?

 

Nem hiszek a gyors, azonnali, heuréka ugrásokban. Mármint a tartósságukban. Ahogy abban sem, ha "megoldunk" egy problémát, akkor egyszer csak minden rendben lesz.

Az egyéni folyamat nyitott: akkor kezded, amikor szeretnéd, és akkor fejezed be, amikor úgy érzed, eljött az ideje. Hogy ez néhány hónap vagy ennél több, azt nem lehet előre megmondani. Mindenki más tempóban halad.

Nem siettetlek. Nem húzlak. Megyünk azzal, ami van.

A tapasztalatom szerint ehhez idő kell, mert a megszokott működésünk nem egyik napról a másikra válik láthatóvá. Néhány alkalom még csak ismerkedés a működéssel. Az elme ilyenkor gyakran magyaráz, értelmez, vagy ellenáll. Ahogy ez lassan átláthatóvá válik, megjelenik a kíváncsiság — és innen kezd el mélyülni az út.

Általában az elején hetente, majd 2 hetente, végül havonta találkozunk. De ez is egyénfüggő, közösen alakítjuk ki a ritmust.

 


Milyen egy alkalom?

 

Személyes találkozók

Budapesten a Bécsi úton (III. kerület), egy nyugodt térben találkozunk.
Az alkalmak általában 100-120 percesek, és így épülnek fel:

  • meditáció/éberséggyakorlat
  • beszélgetés teázással

Négylábú társam pedig a maga csendes módján kísér bennünket.

Ha az idő és a helyzet engedi, a természetben is lehetünk. Bejárhatjuk az erdőt, beszélgethetünk, vagy egyszerűen leülhetünk egy dombtetőn csendben.

 

Online találkozásra is van lehetőség.

Az alkalmak 60 vagy 90 percesek. Ezt elsősorban akkor ajánlom, ha nem Budapesten élsz, vagy egyéb okok miatt így tudjuk megoldani a találkozást.

Az aktuális árlistámat itt találod.

 


Szeretném, hogy tudd...

Ez az út néha kényelmetlen. Amikor valami láthatóvá válik abból, amit eddig automatikusan csináltunk, nem feltétlenül megkönnyebbülés az első reakció. Lehet benne zavar, frusztráció, ellenállás vagy akár visszahúzódás is. Ezekkel is lehetünk. 

Tudom, hogy megvan bennünk a késztetés, de nem kell mindent azonnal megértenünk, mindenből felismerést csinálnunk. Néha a nyitott tapasztalás a legjobb barátunk.

A folyamat hatással lehet a kapcsolataidra is. Ez természetes. Ahogy változik a viszonyod önmagadhoz, új dinamikák jelenhetnek meg másokkal is.

 


Első találkozás

 

Az első találkozás egy 60 perces konzultáció. Ez az alkalom arra szolgál, hogy kölcsönösen lássuk: megvan-e köztünk az a kapcsolódás, ami a közös munkához szükséges. A végére tisztábban látod majd, hogy szeretnél-e elindulni ezen az úton. Online vagy személyesen zajlik, ahogy számodra kényelmesebb.

A részletekről itt tudsz olvasni

 


Gyakorlatok

A gyakorlatok a folyamat lényeges részei. Nem különálló feladat, hanem annak folytatása ami az alkalmakon történik. A gyakorlatok fókuszában:

  • a figyelem
  • az éberség, jelenlét
  • érzékelés, megismerés

A zen gyakorlás, a meditáció természetesen része lehet ennek, de mindig a Te ritmusodhoz igazodik. 

A beszélgetés önmagában is tud nyitni dolgokat. De ami tartósan változik, az a mindennapi gyakorlásból születik.